Milyenek az első tapasztalatok a Tron Dance show-kkal? Hogy mire számíthat, ha belevág, és mik a pozitívumok és a negatívumok, azt itt olvashatja. Kezdjük.

Megvan. Túl vagyok az első Tron Dance show-mon újonc technikusként a cégünknél. Milyen volt? Hát, tényleg fantasztikus. Persze volt néhány stresszes pillanat, de végül nagyon jó móka volt.

Folyóparti sétány a Salzach mentén Salzburgban egy ködös napon, a távolban a Hohensalzburg várral és a dóm kupoláival

Az utam Pozsonyban kezdődött, ahonnan mi, vagyis én és a Tron Dance csapata – a The Pastels –, Salzburgba utaztunk. 4 órás autóút után végre megérkeztünk úti célunkhoz. Megebédeltünk, majd mentünk a próbára. Az én feladatom az volt, hogy előkészítsem a számítógépet és csatlakoztassam a DMX-hez. Az LSS szoftver rendben csatlakozott, így nálam minden jól ment 🙂

A következő lépés az volt, hogy bekössem a felszerelést a tánccsapat összes tagjának, hátul az öltözőben, ahol éppen készülődtek. Ez elég sokáig tartott, pontosan egy óra 15 percig így első alkalommal, mivel mind a 7 táncost be kellett kötnöm. Mielőtt befejezhettem volna, felhívott az ügyfelünk, hogy öt perc múlva a színpadon kellene lennünk… húsz percbe telt, de ez nem igazán számított, hiszen ez csak egy próba volt. Be kellett kapcsolnom az összes felszerelést, és tényleg megnézni, hogy mindenki jól be van-e kötve, és hogy világít-e a jelmezük a sötétben. Szerencsére mindegyik világított! A többi már a táncosokon múlt. Lenyomtuk az első show-t, és a teremben a rendezvény cateringjén dolgozó összes munkatárs abbahagyta a munkát, és a fellépést bámulta. Az első dal után mindenki imádta, pedig a The Pastels nem 100%-on táncolt, csak tranquillo (lazán vették – spanyolul 🙂). A következő pillanatokban már az összes tánctechnikai részletet megbeszélték, amelyen lehetne javítani. 3 laza gyakorlókör után az ügyfelünk megkérdezte, megcsinálnánk-e még egyszer, ezúttal 100%-on, mert megérkezett a fő szponzor. Ő is ugyanúgy imádta, mint mindenki más, és készen álltunk a másnapi show-ra.

Ezért jöttünk Salzburgba! A show egy órát késett, de ez nem volt nagy ügy számunkra. Így több időnk maradt a felkészülésre. Aznap nem tudtunk próbát tartani, de nem is volt rá szükségünk. Eléggé meglepett, hogy nem voltam annyira stresszes, mint amire számítottam. Igazából már semmi dolgom nem volt. Átnéztük az összes jelmezt, hogy minden LED működik-e és úgy világít-e, ahogy kell, a technikus kétszer is ellenőrizte, hogy rendben van-e a zene, a DMX és az LSS pedig „all connected” állapotot mutatott, úgyhogy indulhattunk! 🙂

Egyetlen gombnyomással elindult a show. Körülbelül 1000 ember volt a teremben, és mindenki videóra vette a fellépést. Mindenki imádta. Amikor a táncosok befejezték, az egész terem tapsolt, és állva ünnepelt. Remek show volt. Lekötöttem az összes táncost, minden elemet visszatettünk a bőröndjükbe, és bepakoltuk az autót. A show sikeres volt, és indulhattunk haza.

Táncos kapucnis fekete LED-jelmezben, világító LED-szalagokkal, telefonnal tükörszelfit készít egy rózsaszín fényben úszó szobában

Csak néhány apróság, de összességében igazából semmi komoly. A LED-jelmezek, mint minden más, szintén kopnak a használattal. A próba után 2 elemet (kart és vállat) ki kellett cserélnünk, mert nem a megfelelő színeket mutatták. A fellépés napján gondunk volt néhány kábellel, amelyek előző nap még teljesen rendben voltak. A cseréjük nagyjából 15 percig tartott volna, nekünk pedig azonnal színpadra kellett lépnünk. Mindent egybevetve minden igazán simán ment.

A The Pastels három táncosa fekete LED-jelmezben ül egy padon a színfalak mögött egy fekete függöny előtt, kettejükön arcmaszk

Biztosan sok jó élményben volt részem. Az ügyfelünk nagyon kedves volt, és minden jól meg volt szervezve. Nem volt semmi gond a szállással, az étellel, a parkolókártyával vagy bármilyen információval, amelyre szükségünk lehetett. Minden szépen és könnyedén ment. Ráadásul a The Pastels csapata igazi profi, ha táncról van szó, így nem kellett aggódnom a színpadi fellépésük miatt – végső soron az ő fellépésük teszi a Tron Dance-t annyira egyedivé. És ami nagyszerű, hogy lazák is tudnak lenni, ettől lesz élvezetes a munka.

Az út végén elmondhatom, hogy nagyon örülök, hogy ott lehettem, jó volt a szervezés, jól sikerült a show, az emberek lelkesek voltak, és nem futottunk bele komolyabb problémába. Nem rossz az első alkalomhoz képest!

Kíváncsi vagyok, mit hoz a következő show 🙂