Kedves Tron Dance-rajongók! A cikk második részében folytatjuk sikeres pakisztáni rendezvényünk történetét. Ezúttal mindent elolvashat az első karacsi helyszíni szemlénktől egészen a nagy rendezvényig!

Mivel ez a rendezvény ilyen nagy projekt volt, a főnökömmel, Michallal (aki a lézerek teljes programozását, telepítését stb. végezte) Pakisztánba utaztunk, hogy felmérjük a helyszínt. Nem sok fogalmunk volt arról, hogyan mennek ott a dolgok.

A hírek és hasonlók alapján kialakult kép Pakisztánról nem a legjobb. Tudja, hogy valahol az országban háború zajlik, és valami Önben is tart a bombáktól vagy a terroristáktól. Hamar kiderült azonban, hogy épp az ellenkezője igaz. A pakisztániak nagyon kedves, szerény és segítőkész emberek. Az ügyfelünkkel való első találkozó előtt, sok órányi WhatsAppos beszélgetés után, be kell vallanom, kicsit izgultam; de amikor személyesen találkoztunk, azonnal megkedveltem. Igazán udvarias volt, és nagyon kedves ember.

Michal, Ahmer (az ügyfelünk) és Richie egymásba karolva állnak egy belső térben, egy japánkertet ábrázoló nagy fénykép előtt
1. kép – Balról Michal, középen Ahmer (az ügyfél), jobbról Richie

Amikor azonban megérkeztünk a stadionhoz, nem festett jól. 8 éve nem használták, az oszlopokon lévő lámpák nem működtek, itt-ott lyukak voltak, gondok voltak az árammal… A játékosok és a mi biztonságunk viszont elég jó volt, mivel a stadion egy katonai bázis közepén épült.

Üres hokistadion Karacsiban nappal – kék pálya rózsaszín szegéllyel, reflektortornyok és lelátók, mögöttük a város épületei és pálmafák
2. kép – A karacsi hokistadion egy katonai bázis közepén

Miután minden kérést leadtunk az elektromos javításokkal, a lézerek elhelyezésével, a háló helyével és más apró részletekkel kapcsolatban, elég elégedettek voltunk; jó érzéssel tértünk haza a rendezvényt illetően.

Amikor megkérdeztem Michalt, mi volt számára a legnagyobb „pillanat” Pakisztánban, ezt mondta: nagyon tetszett a fő szponzor, a Nokia hozzáállása az egész kiállításhoz. Azt mondta: „Nem a Nokiáért csinálom, hanem Pakisztánért és az emberekért.” (Rehan, a Nokia pakisztáni vezérigazgatója, 2017)

A Nokia logója kék lézersugarakkal megrajzolva a sötét stadionpálya felett éjszaka
3. kép – Lézerrel készített Nokia-logó

Az ügyféllel a rendezvény minden részletéről folytatott napi kommunikáció részeként egy különleges megbeszélésre Londonba kellett utaznom. Ott a rendezvény szervezésében részt vevő sokféle emberrel találkoztam, például a DJ-vel, a tévéstábbal, a PR-csapattal, a technikusokkal és magával az ügyféllel. Fél napot töltöttem ott, és nagyon jó volt megismerni az összes fő felelőst, mielőtt a stábunk Pakisztánba repült. A többi érintettel a kommunikáció főleg telefonon vagy online hívásokon zajlott.

Amikor Londonból visszatértem Pozsonyba, egy hetünk maradt a rendezvényig. A lézershow már elkészült, a vízumokat elintéztük, a repülőjegyeket megvettük, a táncosok befejezték a koreográfiát, már csak a programozást kellett befejeznünk a LED Strip Studio (LSS) szoftverünkben. A legnagyobb gondot a megnyitó LED-videója jelentette, mert nem voltunk teljesen biztosak benne, pontosan mit szeretnének látni benne a fő szervezők. Nagy köszönettel tartozom a Nokia szponzorainak, akik rengeteget segítettek nekünk pakisztáni forrásanyagokkal. Nélkülük a videó nem lett volna olyan jó, mint a végleges változat.

Ha kíváncsi, hogyan végződött minden, várja a cikk 3. részét jövő héten!

Nézze meg a végső show-nkat

Tron Dance Show for Ronaldinho opening ceremony – a lejátszás gomb megnyomása után a YouTube vagy a Vimeo játssza le

További inspirációért vegye fel velünk a kapcsolatot e-mailben, vagy kövessen minket a közösségi oldalainkon – Facebook és YouTube.