Út Pakisztánba

Három napon át minden éjjel dolgoztunk, és minden egyes nap esett az eső (a szabadtéri rendezvények örömei 😀), ezért az összes takarónak közvetlenül a lézerek mellett kellett lennie. Sajnos ezek nem vízállóak. A táncosok, mind a 14-en, egy nappal a rendezvény előtt érkeztek, és teljes próbákat tartottak. Mi nem tudtunk teljes próbát tartani, mert a LED-fal még mindig nem volt felszerelve, de ….

Sok-sok órányi telefonálás után végre értünk jött egy autó, és ideje volt indulni a budapesti (Magyarország) nemzetközi repülőtérre. Hosszú út volt – 2 óra autóban, 14 óra repülés és 8 óra átszállás a dubaji repülőtéren. Amikor végre megérkeztünk Pakisztánba, a repülőtéri személyzet már várt minket. VIP-hozzáférésünk volt, így kaptunk néhány asszisztenst, akik a repülőtéren minden ügyintézést elintéztek helyettünk.

Bejelentkeztünk a szállodába, majd egyenesen a stadionba mentünk szemlére. Mivel a lézerek még mindig a repülőtéren voltak, nem sok munkát tudtunk elvégezni, de jó volt látni a helyszínt. Másnap este végre nekiláthattunk a munkának, mert a lézereket végre leszállították. Igen, éjszaka dolgoztunk!

Ennek 2 nagyon jó oka volt:

1. Pakisztánban napközben igazán nagy a hőség.

2. Lézerekkel dolgozunk, így a telepítésükhöz sötétség kell. Mivel szabadtéri rendezvényről volt szó, az egyetlen lehetőségünk az éjszaka volt.

Három napon át minden éjjel dolgoztunk, és minden egyes nap esett az eső (a szabadtéri rendezvények örömei 😀), ezért az összes takarónak közvetlenül a lézerek mellett kellett lennie. Sajnos ezek nem vízállóak. A táncosok, mind a 14-en, egy nappal a rendezvény előtt érkeztek, és teljes próbákat tartottak. Mi nem tudtunk teljes próbát tartani, mert a LED-fal még mindig nem volt felszerelve, de minden más rendben volt. Úgy tűnt, minden készen áll a show-ra, és mi is indulásra készen álltunk.

Végre elérkezett. A D-nap, a Nagy Rendezvény napja. Készen álltunk. Sajnos nem tudtunk teljes próbát tartani a LED-falakkal, de a Tron Dance show és a lézershow készen állt. 4 óra körül érkeztünk a helyszínre. Át kellett haladnunk néhány katonai ellenőrzőponton, ahol volt egy kis gondunk a „szervezői igazolványainkkal”.

Vagyis egyáltalán nem volt ilyenünk, így minden kissé bonyolulttá vált. Később rájöttem, hogy az én hibám volt, mert nem küldtem el a fényképeket az igazolványokhoz, de korábban valójában senki sem kérte őket, így nem tudtam róla.

Szerencsére a szervezők szereztek egy helyi pakisztánit, aki segített átjutnunk a katonai ellenőrzőpontokon. Miután az öltözőben mind a 14 táncost bekötöttük, a főcsarnokban vártuk, hogy sorra kerüljünk.

Ronaldinho és a többi futballsztár késett, ami nekünk kedvezett. Attól tartottam, hogy este 8-kor még nem lesz elég sötét. Végül este 9-kor léptünk fel, és minden jól ment, úgy, ahogy kellett. Mindenki nagyon elégedett volt a lézeres és a Tron Dance show-nkkal is. Jó érzés volt egy ilyen nagy rendezvényt megvalósítani, amelyért a felelősség nagy része engem terhelt.

A rendezvénynek este 8-kor kellett kezdődnie, és 6 órakor még mindig nem volt áramunk. Még a stadion mögötti háztetőkön álló lézereink is mind rendszerleállást jeleztek, mert az egész környéken nem volt áram. Semmit sem tehettünk ellene. Vannak dolgok, amelyeken egyszerűen nem lehet változtatni.

Elég stresszes volt, mert áram nélkül semmilyen tesztet nem lehet végezni. A televíziós stáb is csak a rendezvény napján érkezett a helyszínre, így nem maradt sok időnk megbeszélni, ki adja nekünk a jelet a fő pulthoz, és hogyan küldjük vissza nekik a saját jelünket. Végül a régi módszerrel kellett megoldanunk. Egyszerűen a start gomb megnyomásával egyszerre indítottuk el a lézereket, a LED-falakat és a Tron Dance-et.

Számomra egyértelműen a pakisztániakkal való kommunikáció. Az európai kultúránk nagyon különbözik a pakisztánitól. Ott sokkal lassabban telik az idő. Mindenkinek rengeteg ideje van, senkit sem zavar, ha valami késik, vagy ha a dolgokat nem a megbeszéltek szerint szállítják le. Ez okozott némi gondot, főleg amikor áramra volt szükségünk a lézereinkhez (igen, nélküle egyszerűen nem működnek 🙂)

A fotó, amelyet Ronaldinhóval készíthettem az öltözőjében, és természetesen az élő Tron Dance-fellépés, amely egyszerűen fenomenális volt. Ha nem hiszi, nézze meg 😛

Videó lejátszása: Tron Dance Show for Ronaldinho opening ceremony

Tetszett ez a rendezvényen szerzett élményeinkről szóló cikkünk? Szeretne több ilyen cikket?

További inspirációért vegye fel velünk a kapcsolatot e-mailben, vagy kövessen minket a közösségi oldalainkon – Facebook és YouTube.